Kocsis Francisko

Kocsis Francisko: Éjszakák zenéje (1)

Évtizedek óta szorgoskodik Marosvásárhelyen Kocsis Francisko költő, prózaíró és műfordító. 1955-ben született Csekelakán (Maros megye), a marosvásárhelyi Vatra főszerkesztő helyettese. Íróként végzi a maga dolgát: lépésről lépésre építi fel karrierjét, írói-költői világát. Műfordítóként, szerkesztőként viszont már-már utolérhetetlen kitartással és szenvedéllyel figyeli a magyar irodalmi életet és fordítja mindenek előtt az magyar – s köztük az erdélyi magyar - líra gyöngyszemeit. 2006 végén az Ardealul Könyvkiadónál (Marosvásárhely) megjelent antológiája, az Efectul admiraţiei (A csodálat hatása) a huszadik századi erdélyi magyar líra nagyjait sorakoztatja föl, szokatlanul bő válogatásban Ady Endrétől Szőcs Gézáig és Markó Béláig. Ezt követte két év múlva Avangarda maghiară în texte şi portrete (A magyar avantgárd – szövegek és portrék, Ardealul, 2008), s azóta is rendszeresen fordítja a mai fiatal erdélyi költőket, mostanában pedig József Attilát. Kölcsönösen figyeljük egymás munkásságát: puszta barátságból kötetnyi verscsokrot fordított tőlem, cserében most azon munkálkodom, hogy eddigi köteteiből készült kétnyelvű válogatással lepjem meg, hogy költészete magyarul is értékelhető és élvezhető legyen. A munkában lévő kötetből (ideiglenes címe: Éjszakák zenéje) válogattam ki az ivisz számára egy paksamétát - fogadják szeretettel. (Cseke Gábor)

Farkas-parabola

(Parabola lupilor)

Roppant havazások csöndjéből, amikor

a lég rénszarvasai mintha déli irányba vonszolnák

az egész sarkot

elefáncsont szánjaikon

jönnek a farkasok siratóasszonyokként csapatostól

a marcangolás hangzatai

növelik az éhséget és tovább

szaggatják a hólepelt

jönnek a farkasok a csak győzelmekből élők

akár a földkerekség

némely faja

A sikoly

(Ţipătul)

Ülök az anyag méhében és egy szűk

körben használt nyelven gondolkodom;

tüdőm mélyén

a diszkoszvető készen áll,

hogy világra hajítsa az egyetemes

sikolyt

bármely nyelven

egyet jelent: sikolyt

A város

(Oraşul)

A város egy óriási váró-

terem. Mindenki vár valaki-

re, vár valamit. Gyakran esik, a ma-

gány már-már valóságos.

Az emberek szelíd nutriát és

kutyát vásárolnak, ezek a nevüket ugatják; a házi-

asszonyok még többet mosnak, kezük

bőre elvékonyodott akár a

hártya, áttetsző;

a gyermekeknél könnyen törik a mécses, a felnőttek

idegesek és rájuk szólnak satöbbi

et da capo.

Gyakori az eső, úgy tűnik, mindenki könnyes,

és sokan valóban azok.

Cseke Gábor fordításai

<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 3

» SzivességBank «

Legfrissebb

Chanson d'automne

Legnézettebb

Üze-net

Sziamagyarország!

Ingyen vidd! Vidd ingyen!

Közös ivisz-regények

3 szavas mese

Ki van itt?

Bejelentkezett tagok

Köszönet