Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tóth István

Tóth István erdélyi költő élete utolsó percéig (1923-2001) szenvedélyesen ragaszkodott a természethez, somostetői otthonához, amely oly közel engedte őt ahhoz a világhoz, mely munkásságának végső szakaszában Lírai enciklopédia c. trilógiáját életre hívta.



Herbárium (15): Lósóska
2011. április 05. kedd, 17:42

 

altLÓSÓSKA
 
 
 
(Rumex confertus)
 
A sápadt, lábadozó búzák
épphogy levetik a havat. 
Szekerünket nehezen húzzák
a földbe süppedő lovak.
 
„Nézze csak - mondom a kocsisnak -, 
hogy hajt már a lósóska ott." 
S hol fémeszöld levelek izznak, 
egy kaszálóra mutatok.
 
Vén kocsisunk nap fele fordul, 
mint volt nyarak s a tél fia -
nem érzékenyen, nem is mordul, 
csak ennyit szól rá: „Igen a."
 
S látok ezüstös lósóskákat, 
szélben úszó sörényeket: 
szédült nyarak ménese vágtat
tarlók volt vetése felett.
 
A vén lóhajtó szeme éled
csillanó lópaták mögött; 
nem bánja, hogy alján az égnek
egy száraz lósóska zörög.
 
Herbárium (16): Mimóza
2011. április 10. vasárnap, 07:26

 

altMIMÓZA 
 
(Mimosa pudica)
 
Hogy más fűszálak ne érintsenek,
szomszéd füvek vigyázva körbeállnak; 
azokat védik távolabbi szálak, 
miket még távolabbik őrzenek.
 
S mert valamely részükön egymást érik
az összes füvek, bokrok és a fák: 
mind védelmez és fenyeget tovább
a kerek föld a legvégső növényig.
 
A világ érdességei miatt
visszahúzhatod vitorláidat:
érdes fűszál vár még érdesebb mellett.
 
Ne légy hát strucc, és ne bízd el magad; 
egy fél világnyi esélyed marad: 
a világ érintetlen hagy, vagy ellep.
 
Herbárium (17): Nefelejcs
2011. április 24. vasárnap, 05:53

 

altNEFELEJCS
 
(Myosotis silvatica)
 
Egy kéklő szirom hangtalan hullása
súlyosabb mint sok kalapácsütés: 
helyéről egy örök érvényű rés
ásít titkon a végső elmúlásra.
 
Nefelejcs, amely sötét hézagok
mélyével örök farkasszemet nézel; 
neved kiejtem, s úgy érzem, nem vész el: 
messziről kísér, ami elhagyott.
 
Mementó, hol sok áttételen át
ér hozzám minden eleven világ
az emlékezés nagy gépezetében:
 
kis kelyheden csüng a tekintetem;
benne a kéklő világegyetem
vélem pusztul el - támad fel egészen.
 
Herbárium (18): Ördögszekér
2011. április 28. csütörtök, 16:03

 

altÖRDÖGSZEKÉR
 
(Eryngium planum)
 
Más, amikor világra jött, 
akkor kapja nevét -
te, csak mikor a szél letört, 
s üldözni kezd az ég.
 
Te névtelen vagy, mielőtt
a föld testvéreként
megperdülsz, kis, kék színű gömb, 
s kérkedve állsz elénk.
 
Forgó föld lelke száll beléd, 
s egymást úgy űzitek, 
akárha két fogaskerék
egymást perdíti meg.
 
Ránk szakadó őszi egek
űznek valamiért, 
akár egy gonosz szellemet, 
aki Istent kísért.
 
A zörgő űr - ha percre is -
egyből magasba kap; 
legendaként oly messze visz, 
hogy csak neved marad.
 
Herbárium (19): Rozmaring
2011. május 01. vasárnap, 07:51

 

altROZMARING
 
(Rosmarinus officinalis)
 
Ha elnémul az, kinek az egész
természet szólt szétágazó szavában, 
hangja tartós és tömör csenddé váltan
elrejtőzik, de el sosem enyész.
 
Virágba, fába köti a varázslat, 
amíg nem várt szabadulása int. 
Özvegy magányok társa, rozmaring, 
ki eszközlője sok szabadulásnak.
 
Ha egy legény világvégére megy, 
kalapjára tűz emlékeztetőnek, 
és hullatsz újra hulló könnyeket.
 
Ha magányában részeltet egy özvegy, 
s egymásra néztek, mintha útra hívnád: 
világgá, szóvá sarjasztod a titkát.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

4. oldal / 7

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 1325 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs