Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tóth István

Tóth István erdélyi költő élete utolsó percéig (1923-2001) szenvedélyesen ragaszkodott a természethez, somostetői otthonához, amely oly közel engedte őt ahhoz a világhoz, mely munkásságának végső szakaszában Lírai enciklopédia c. trilógiáját életre hívta.



Herbárium (10): Hóvirág
2011. március 12. szombat, 11:58

 

altHÓVIRÁG
 
(Galanthus nivalis)
 
Egy teljes erdő hullt a gyökeredre, 
árnyékból öntve jégpáncélzatod: 
tölgyeket törő éji viharok
sárkányhadai zúgtak fenekedve.
 
Kis lényed annyit zárt magába, hogy
virágod, e hópehely - könnyű lepke, 
elsőnek törjön e jégfelületre -
csak zárd magadból jól ki a fagyot!
 
Rád nézek, s látom, hogy akármi van,
a világ úgy egy a dolgaiban,
s rendje kristályos rendszerré úgy válhat:
 
ha ahányszor egy hóhegy nehezebb -
a hópehely, e csillag-szerkezet, 
legalább ugyanannyiszor szilárdabb.
 
Herbárium (11): Juhar
2011. március 16. szerda, 08:27

 

altJUHAR
 
(Acer campestre)
 
Nézem ötágú csillag-leveled, 
légcsavarszerű, súlytalan termésed, 
s arra gondolok, hogy miféle végzet
bánhatott ily szeszélyesen veled.
 
Mert én egy földre szállt csillagnak nézlek,
amely emlékként őrzi az eget;
kék útra küldöd a termésedet,
bár földi sors lett a te osztályrészed.
 
Törzsed, ez a fehér izomköteg, 
járomnak és mesterhegedűnek
egyformán jó, és új életet él még.
 
Mik faragnak úgy, miféle gyaluk, 
hogy egyoldalún hallván hallatod
a baromnyögést vagy szférák zenéjét?
 
Herbárium (12): Kakukkfű
2011. március 24. csütörtök, 21:25

 

altKAKUKKFŰ
 
(Thytnus serpylium)
 
E füves dombokról a nyár
mindent lelegel, lekaszál -
egy benőtt zugot sem hagy itt,
 csak felvöröslő foltjaid.
 
Mint embernek való szagot, 
mindegyik állat itt hagyott -
megszimatolt, és nem akart, 
hogy magadat jobban akard.
 
Itt hagy a nyár, s körbelegel -
így luxuscikké is emel, 
és kérdést is szegez neked: 
Illatért adni réteket?
 
Egy énekért egy temetőt, 
mit kakukkfüves sír benőtt?... 
Mily aránytalan termelés: 
a föld nagy, a termés kevés.
 
Herbárium (13): Kender
2011. március 24. csütörtök, 21:28

 

altKENDER
 
(Cannabis sativa)
 
Nyarak lángjában, a Körös vizében
kendernyűvők és -áztatók között
napban égek, vízben lúdbőrözök, 
mikor kertünk kendere nő elébem:
 
csontvázzá foszlik, mint pusztult halak; 
csepűje széthull a tilók szavában; 
gereben tépi a rostját ziláltán, 
hogy eresszen végtelen fonalat
 
anyám kiszikkadt szájába, kezébe, 
hűlt estéibe, matt tekintetébe, 
vászonná szövődve szűk termetén;
 
hogy az alakját csendben kiszorítsa, 
mintha kenderrost és szövési minta
élt volna mindig a szíve helyén.
 
Herbárium (14): Kökény
2011. március 31. csütörtök, 09:27

 

altKÖKÉNY
 
(Prunus spinosa)
 
Árokpartokon, dűlők mellett
még ma is szegélyezed az utat, 
hol meghúzódnak mezei nyulak, 
s a fácánok gyümölcsre lelnek.
 
Követsz még, mint gyermekkoromnak
szúrós emléke: nagy, gyümölcstelen
őszökön ma is sapkámba szedem
bogyóid, melyek rég lehulltak.
 
E vadonpusztító korokban
én is nemes szilvákra szoktam;
s hogy mondjam el, hogy mégis jólesik
 
érezni havas virágzásod
s azt, hogy egy táguló világot
védelmeznek hátvéd töviseid?
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 7

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 1191 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs