Ajánló

         Ezt a könyvet három embernek ajánlom, akik közül ketten sajnos már nincsenek velünk. Emlékül néhai kalocsai nagymamámnak: Vén Józsefnének, született Dinnyés Erzsébetnek; emlékül néhai lányának, édesanyámnak: Károly Ferencnének, született Vén Erzsébetnek; s igaz szeretetemben nem utolsó sorban kisfiamnak: Károli Györgynek kettő pöttyel az y-on.

Az alábbi szöveg egy levél részlete, amelyet ma kaptam Elekes Frici barátomtól. Frici évtizedek óta festmények között él, a háza egy valóságos múzeum Marosvásárhelyen. Kértem, nézze meg Gyurka képeit.

"Ezek a képek oly ízletes, finom anyagból vannak megcsinálva, hogy
már-már versekké lettek. Nem csak formájuk, színük van, hanem zamatuk,
illatuk is, mint az epernek, vagy a liliomnak. És főleg a hangulatuk
ragadja meg a nézőt. Szerzőjüknek érzéke, érzékenysége van a
részletek és a gyöngédség iránt. Némelyik könnyű, a gyönge huzat is
föllebbenthetné. És egyszersmind törékeny is.

Gratulálok a művésznek!"

Károly Ferenc György barátom könyvet ír képeiről. Ennek a könyvnek egy része már elkészült, itt olvashatjátok majd a művész saját képeihez fűzőtt gondolatait, történeteit, alant pedig az általa írt könyvajánlót.

Gyuri gyerekkori barátom. 20 év után bukkant rám 2 nappal ezelőtt. 14 évesen pillantottuk meg egymást a nagy Zűrzavarban, és sok éven át együtt csavarogtunk. Izzott bennünk az élet, nyarak vad kábulatában, téli kocsmák sűrű füstjében csak beszélgettünk megállás nélkül, azt se tudtuk sokszor, hol vagyunk.  Festő akart lenni, de mégis, leginkább verssírással és gitározással foglalkozott. Most látom: az lett, festő. Képeihez semmiféle értelmező kommentár nem szükséges. Művészete öntörvényű, magányos obeliszk, a képei úgy mosódtak ki életéből, mint hegyi patakokból az aranyrögök.

Baudolino

010203040506070809101112131415161718192021222324252627282930313232b33343536383940424344454647484950515253545556