6. Füstölgő

keresztül-kasul füstölte életét

és a világot

most már csak a parkban pöfékel

és a füsttől semmit sem lát ott

otthonról elűzték az volt ellene a vád:

a levegőt rontja

semerre se volt maradása többé

loholt e fura pagonyba

ujjai dohányrudacskákat morzsolgattak:

micsoda zene!

és az a szúrós fanyarkás illat: meg-

borzongott bele

függővé vált lelke didergett ha szökése

nem sikerült

a parkra gondolva szunnyadt el és

arca földerült

ha meglátta a szomszéd kéményén

a füst hogy illan el

keserű pofát vágva legott mint

aki félrenyel

bevallom hű cinkosa voltam

de tegnap kidobott

füstfelhőben elvesző arca

megfeszült mint a dob

mondott is valamit ámde szava

elszállt elveszett

ő meg ott maradt magába roskadva: elromlott

füstölgő szerkezet

2010. június 6.