| Nyári mesék / A csapda |
 |
| Írta: Cseke Gábor | |
| 2010. december 16. csütörtök, 22:38 | |
 Az egér egy nyáron betévedt Berci bátyó házába. Mint minden magafajta, mindjárt rágcsálnivaló után nézett. Megneszelte, merre a kamra, s nagy munkával átfúrta a padló mellett a vályogfalat. De a kamrában csak ilyesmiket talált: hagymakoszorú, krumpli, murok, petrezselyem... Se dió, se szalonna, se kolbász... Kész nyomor.
Nekilátott egy másik alagútnak, remélve, hátha annak a végén nagyobb szerencse mosolyog rá.
Egész éjszaka dolgozott, kapirgált, rágott, mélyítette a járatot, fúrta a falat: hajnalban már a szobában találta magát. Az egyik sarokból élénk hortyogást hallott. (Mi tudjuk: Berci bátyó aludta ott az igazak álmát...)
Előtte furcsa építmény fénylett. Mintha valamilyen gömbölyű tárgy lenne, de azért átlátott rajta. Vékony kis árnyak szabdalták fel a teret, s a kellős közepén egy darab szalonna.
Az egér áldotta a szerencséjét: hát mégis érdemes élni! Nem hiába robotolt egész éjjel!
Örömmel tapasztalta, hogy az árnyakra emlékeztető rácsozaton könnyen felszalad. Az alkotmány tetején még rést is talált, úgy hogy egy-kettőre lesiklott a hőn áhított zsákmány mellé.
Megette.
És ott ragadt a csapdában. Így fényképezte le Berci bátyó.
Még ma is élnének, de sajnos, meghaltak...
|
