5. A hallgatag

a parkkapuból még visszanézett

és látta kihunyni a napot

majd a kavicsos ösvényre lépett

felsóhajtott: helyben vagyok

tudta hogy mire megy ki a játék

hisz ide naponta betért

mindenitt töltött perce ajándék

pedig máshonnan kapja a bért

örömében más dalol ő meg csak hallgat

fülében a csend olyan zene

ami akkor is szól ha vége a dalnak

mondhatni úgy is: istene

mikor a szöszmötölő kába éjjel

csöndben a világra terül

és a szárnyát lengető súlyos álom

makacsul most is elkerül

ő némán mered mélyen magába

mint kút fölött lógó veder

majd nyikorogva merül a vízig

és egyre csak vedel vedel

álmában biztos kikotyogná

amiről ma hallgatni jó

ezért a kedvenc példaképe

egy ki belezett rádió

mely mikor még szólt ő volt a minden

a lelkes igazság maga

de lassan-lassan belefáradt

így lett a csöndnek bajnoka

oly egyszerű e néma élet

mint bevallatlan szerelem

a parkban minden mozdulatlan

a szív dörömböl idebenn

2010. június 1-2.