Timi és az egyetem - Ötödik |
Kikészítettem Panni dolgait, a fiúkkal megígértettem, hogy vigyáznak egymásra és magukra. Így indultam el csütörtökön Pécsre.. kezdődik az ötödik félév. Izgulok. A családomban négyen leszünk végzősök, Ákos, Andris Zsuzsi meg én is. Írnom kell szakdolgozatot, emellett megy a játszóház és mindenfélét csinálok még… Öt húszkor megy közvetlen járat Pécsre. Néha sikerült elbóbiskolnom, mert hajnal egykor feküdtem le, aztán négykor keltem. Jó volt újra együtt lenni a többiekkel, a pályázatírás, projektmenedzselés kurzus nem volt veszélyes. Találtam témavezetőt a szakdolgozatomhoz. „Azt tudja, hogy engem azért nem választanak a hallgatók, mert nagyon szigorú vagyok?” mondat után, közvetlen a „ Meg fogok halni” majd a „ Rettegett Iván” és végül az jutott eszembe, hogy réges-régen történt, többen figyelmeztettek, hogy jobban teszem, ha nagy ívben kerülöm el az egyik tanárunkat, és nem:) Szóval, lesz valahogy.. Este új helyen aludtam, viszonylag könnyen megtaláltam. Leszálltam a buszról és próbáltam összehozni a „Menj majd észak felé” útbaigazítást. Nem volt nálam iránytű, egyébként meg úgysem tudtam volna használni, eszembe jutott a fák mohás oldala is, aztán mégis inkább megkérdeztem valakitől, hogy merre van a kollégium. A tűzriadó után jöttem rá, nincs meleg víz, de a szoba szép volt és olcsó. Magyar szociológiatörténet volt a másnapon. Azt gondolná az ember, hogy olyan nincs is. De van.. Hazafelé a békéscsabai busszal jöttem Bajáig, ott szálltam át a kecskemétire. Állok sorban békéscsabai busz mellett, rengetegen voltak. Látom, jön arra egy zavaros tekintetű huszonéves fiú, fekete pólóján felirat: rokker, és beáll elém a sorba. „Marhajó.” morogtam. Egy emberrel több vagy kevesebb nem számít, de ez. Néha bekapcsol a kamikaze szociológus én, mik a motivációi??:)) Tippem az már volt.. Megkopogtattam a vállát. - Elnézést, ne haragudj, szociológus hallgató vagyok, talán ezért szeretnélek megkérdezni: miért gondolod, hogy én nem sorban állok? - Nekem már van jegyem, vettem. Fenn van a családom a buszon!- ideges volt. - És gondolod nem várnak meg? – hát.. - Nagyon örülök, hogy tovább tanulnak a kisebbség tagjai! – ó, én azt hittem simán pofátlan. - Én örülök annak, hogy ilyen örömöt okozhattam neked! A játszóház egy hete működik.. Attilával és Ricsivel dominóztunk, majd a két fiú tornyot épített. Nem volt könnyű, mert a dominó szélei nem voltak egyenesek. A végén megkértem Ricsit, fújja el a tornyot, és pakoljunk el, sikerült neki. Ekkor: - Mennyivel könnyebb rombolni, mint építeni. Látod?- szólalt meg Attila.. {jcomments on} |