A türelmi időnek vége, tél van. Hideg, fagyos, havas - fehér

  Advent második vasárnapja , és Ákos születésnapja. Hogy öregszik ez a gyerek, tizenöt éves, és szerencsére még gyermek:) Nemrég közölte, hogy azért nem látom a rendet a szobájukban, mert a sötétben nem látszik. Tegnap pedig Andris indokolta a túl sok fénnyel a rendetlenséget. Próbálom őket rávenni, hogy segítsenek, kisebb sikerélményeim már vannak néha..  Pityu egyszer rendbe rakta a szobákat, most több nem jut eszembe, de biztos volt..:)

Mosogatni senki nem akar, na jó ki az aki akar? Fura is lenne, ha valamelyik azzal jönne: most úgy mosogatnék. Azt hinném beteg, mosogatni muszáj, de ezt sajnos ők nem érzik . Van egy jó kis mosogatógépünk, több mint egy éve rossz. Félig elmosogat, aztán sebesen elkezd villogni, mint egy szemkiverős karácsonyfaégő. Ő sem mosogat. Egyszer megpróbáltam megcsinálni, azóta sem lett jobb. Ha jól átgondolom, és lenne egy csepp eszem, háztartási gépszerelő leszek. Nem hívok szerelőt, mert félek, hogy egy vagyont elkér, nagy baja tuti nincs. Így néha ha rám jön a hoppáré, Apát biztatom szerelésre. Teljesen fölöslegesen, mert nem szerel, de nem is mosogat. Úgy látszik ez az én privilégiumom. 

Kitaláltam egy új módszert a nyugalom kivitelezésére. Ha túl nagy nyüzsgés van, egyszerűen megfenyegetem őket, hogyha nem hagyják abba, hangosan olvasok, és beválik:) Először nem vették komolyan, de aztán mikor már hangosan a második oldalán jártam a struktúra és rétegződés elméleteknek , megígérték nyugton maradnak, csak hagyjam abba.

 Advent, Mikulás, szülinap,vizsgaidőszak, közelgő karácsony és rokonok. Jujj az idei.. Az év során, nyár derekán sikerült vérig sértenem az Öcsémet és párját, azért még köszönnek.. Karácsonykor együtt leszünk, és ez egyre közelebb van. Pont olyan érzés, mint amikor a macskát a Mama szobatisztaságra akarta szoktatni, és beleverte az orrát a dologba.. Tudom, hogy én csináltam, tudom, hogy nem kellett volna, azt mondanom amit mondtam és nem úgy.. de semmi kedvem beleverni az orrom a dologba. Majd csak túlélem valahogy.{jcomments on}