| Kocsis Francisko: Éjszakák zenéje (4) |
|
A vérfolt
(Pata de sânge)
Íme, ahogy itt állunk és nézzük a vér-
foltot az utca kövén
kiráz a hideg, ruhámba burkolózom és hallgatok;
mindig akad valaki hogy elmondja nekünk
a vérfolt történetét
valaki mindig elmeséli
miként özönlik, s hogyan alvad meg a vér;
de ki mondja meg, hogy: miért?
Pasztell
(Pastel)
Vézna indaként hevertem a folyó partján
sötétlilába hajló alkonyatban;
a nedves légtől és a pipafüsttől
sajgott a mellem,
a suttogó nyárfák mellett, a víz és az ég
csöndesen fodrozódtak;
úgy tűnt, hogy velük együtt
apránként a föld is
és úgy tűnt egy hang megszólal a közelben
de lehet hogy csupán
a mennyország partján
csobban egy hullám.
Túlsó part
(Celălalt mal)
A folyó mint hajózható eszme
elkíséri a vizet a part mentén, úgy tudom;
a reggeli hars levegő keltette
kék pillangó nekiindult törékeny egyensúllyal bejárni
a két part közti távot
követem csöndesen
amíg csak látcsövem
elhiteti velem hogy
a túlsó part nem is létezik talán.
Cseke Gábor fordításai
{jcomments on} |
