Kaptam egy gyönyörű rebarbara tövet.

Elültettem, remélem szeretni fog nálunk. Aztán bejöttem recepteket nézni.  A rebarbara Ázsiából jött, rokona a sóskának. Neve „barbárok gyökere”.. A pirosra színeződött, meghúsosodott levélnyelét lehet megenni, a többi részét használhatjuk hashajtónak ..:) Úgy bánunk vele, mint a gyümölcsökkel, kompót, lekvár,szörp, sőőt  még bor is készül belőle. Nem a rebarbara hizlal, hanem a cukor, ami az elkészítéséhez kell.

Rebarbarás lepény

A rebarbarát pucoljuk vékonyan meg, mint a spárgát. Vágjuk 1-2 centis darabokra egy kevés enyhén cukros vízben, pár perc alatt pároljuk meg. Öntsük le róla a vizet és hagyjuk hűlni.

30 deka lisztet, tíz deka porcukrot, 20  deka vajat két tojással morzsoljunk össze. Majd tegyünk annyi tejfölt hozzá , hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Hagyjuk egy kicsit pihenni. Osszuk kétfelé, és az egyik adagot nyújtsuk egy centi vastagra. Terítsük bele az előzőleg kivajazott tepsink aljába. Erre tegyük rá a párolt rebarbarát. Szórjuk meg egy marék dióval, fedjük be a másik tésztalappal. Kenjük be tojással, szurkáljuk meg villával. Előmelegített sütőben süssük szépre.

Rebarbarabor

Összevágjuk a levélnyelet, turmixoljuk szűrjük. Literenként 10-20 deka cukrot teszünk hozzá. Üvegekbe töltjük, alufóliával fedjük le, hagyjuk forrni. Ha letisztult , tegyük új üvegekbe, dugóval zárjuk. Ez érdekes.. Bár a bodzabor finom szerintem. Tavalyelőtt a bodzaszörpöm forrásnak indult, nem forrt ki rendesen, hanem pezsegős és édes maradt. Hmm..:))

Jó pár receptet elolvastam...amire jó az alma vagy a körte, arra általában jó a rebarbara is, csak előtte meg kell párolni.  Kaptam egy rakással a tő mellé, az én gyerkőceim megették nyersen. Megkóstoltam, szerintem is finom;)