Brehm világa

Feltétlen szükségét éreztem annak, hogy kedves IVISZes világunkból ne hagyjuk ki Őket! Azokat, akiktől bájos ez a világ. Akik szeretik e világot és minket is szeretnek, vagy legalábbis elviselnek: az ÁLLATOKAT!


Ebbe a rovatba mindenféle hírek és sztorik kerülnek majd fel róluk. Küldjetek Ti is, ha van valami kedves, tanulságos vagy megrendítő történetetek kedvencetekről vagy bármilyen állatról, hiszen itt a helye!! Legyen minél több sztori, mely’ közelebb hoz minket Őhozzájuk és megérteti, az állatokat szeretni kell, nem is lehet másképp!!:)

Egy átlagos délután volt. Legalábbis nekünk átlagos. Ichi San, akkoriban még setét névtelenségben élte életét, a legkeményebb perceket vívta. Minden előzetes terve ellenére ugyanis ott gubbasztott, egy kapualjban, fázott és éhes is volt.

Apró kis testéből egyre csak szívták ki az erőt a megátalkodott macskatetvek és macskanáthája erősen facsarta az orrát. Beleiben pedig egy makacs természetű féreg nagyokat harapott a még ott levő, kevéske ennivalóból. Mindent összevetve tehát, Ichi San nem volt jól. Sőt, rosszul volt. Ha nagyon teátrális akarnék lenni, márpedig miért ne lennék, azt mondanám, haldoklott.

Eme rémes agonizálása közben láttuk meg mi, és döntöttünk úgy, hogy hazavisszük. Ő utolsó kis erejével is tiltakozott, ezért rögtön el is neveztünk Jack Nicholsonnak, hiszen ki más oly’ kemény, mint ő maga, Jack. Ám ahogy telt-múlt az idő, kiderült, hogy újdonsült kedvencünk semmi mást nem csinál, mint alszik és mozdulni is alig bír. Jack Nicholson aligha tesz így, tehát a nevet diszkréten eltávolítottuk a fekete gombolyagról. Első izgalmunk után jöttek a további rémületek. Perceken át tartó kétségbeesett sikítás, mikor felfedezzük, hogy tetves. Kitartó guglizás után a rettenet alább hagyott, hiszen a macskatetű fajspecifikus. Fújoló szájelhúzkodások, mikor egy-egy jóllakott féreg, immár az állandó éhség érzete nélkül virított a kis, öreg lábasban, ami először wc-ként szolgált szegény Ichinek. Nagy hátrahőkölés, mikor megtudjuk, a legfőbb gond a macskanátha(ki hallott még ilyet), folyik a cicanózi, az antibiotikum drága. És végül, erről még nem is beszéltem, egyik szeme rémes begyulladása is átnyújtotta a békejobbott, kétheti csöpögtetés után, bár emléke örökké megmarad, ugyanis macskánk kissé kancsi, de mi így szeretjük.

Eközben pedig, mondanom sem kell, megszületett a furcsa név: Ichi San.

Azóta, a kezdeti bénultság állapotából bűbájos kis lény lett Ichiből. Játékos és teli van szeretettel. Nagyokat hortyog, miközben dorombol és folyton éhes.(a kemény gettóélet hatása)

Esti puszit is ad és úgy lehet vele aludni, mint egy plüssmackóval. Pici maradt, olyan süldő testalkatú, talán a régi alultápláltság miatt, de így a legszebb. Megszépíti az életünket és imádjuk őt. Ő pedig minden pillanatban meghálálja, hogy akkor nem hagytuk meghalni.