Kuriózum számba megy, hogy a már említett híres kocsmáros, Jóska szponzora ott volt a tekemeccsen, sőt a meccs után ő is betért az Ózonlyukba , és látta a Főpincér és Csapos bemutatóját. Erről otthon nem mert beszámolni, de az egyik záróra  után nem bírt ellenállni a kísértésnek, és ő is próbálkozott. Az eredmény sokkal prózaibb  volt: az attrakció első percében megjelent egy pompás otthonkában Noémi asszonyság, a kocsmáros 150 kilógrammot nyomó felesége, és lekevert két akkora átszállót, hogy kocsmáros barátunk ehhez fogható bűvöletben még sohasem részesült. Ráadásul kitörő örömben részesült másnap, amikor legalábbis részlegesen visszanyerte hallását.

Itt említem meg, hogy természetesen Karófia összes bulvár lapja tapadt az ügyre, így különös figyelmet fordítottak a Főpincér minden lépésére. Ennek volt üzleti haszna is, mert az Ózonlyukat bővíteni kellett. Egy üvegpavilont húztak fel sebtében, hogy így növeljék az üvegházhatást, ami az üveg sörök és borok forgalmának növekedésével tökéletesen mérhető is volt. A Színes Színek című bulvárlap fiatal, rámenős fotósa , Csattinka  Miska szenzációs felvételeket készített Brunhilda asszonyságról, aki teljesen átalakult az ominózus éjszaka hatására. Esténként a legváltozatosabb és a legkülönlegesebb öltözetekben sétálgatott Tókia korzóján.

A Színes Színek Noémi asszonyság kezébe is eljutott. A puja gumó úgy látszik áttétételes hatást is képes kifejteni! Noémi asszonyság rendkívüli merészséggel teljesen átrendezte ruhatárát. Esténként a nappaliban fölállított kifutón hazatérő kocsmáros barátunknak bemutatókat tartott. A többit a fantáziájukra bízom.

Jóskáék családja társadalmilag leépült, de anyagilag felépült.a puja piac fellendülésének köszönhetően.. Bár az öreg Jóska időnként könnyes szemmel vette elő a családi fotóalbumot, amiben megörökítették a kajófás minden szegletét. Ilyenkor beindította magnóját, melyből halk polimibri csevely áradt. Két markában pedig egy-egy műanyag polimibri tojást szorongatott.

Az öreg Pistáék viszont nagyon sok gonddal küszködtek, a kajófa ágazat tipikus válságjelenségeivel hiánytalanul szembesültek. Mindennek tetejére kajófásukban fölütötte a fejét a kajófa nagyon ritka betegsége: a kalyiba. Huszonhét kajófát kórházba is kellett szállítani. Ezen még csak túltették magukat, a nyavaját fél év alatt kiirtották. Ebben a szerencse is segített, mert amikor a kalyiba felütötte a fejét, akkor egyben be is verte egy a Pista által kifeszített polimibri pihentető huzalba, így genetikailag meggyengülve indította romboló támadását az oly nagybecsű kajófákkal szembe. Szóval nem ez volt a legnagyobb baj.

Mint tudjuk a kajófászatokat az egyre szűkösebb állami támogatások tartották életben, aminek a mértékét döntően a polimibri fészekszám határozta meg. Kamilla asszony (Pista édesanyja) nem tudott polimibri fészket szőni, pedig az idő vasfoga sok fészket elcsócsált.A becses madárból  egyetlen egyet nem sikerült eddig megfigyelni, pedig térfigyelő kamerákat helyeztek el az erdőben. Karcsi bácsi, az egyetlen tetőtől a talpáig megfigyelt polimibri madár felszívódott, állítólag polimibri csevejt tanul Tókiában. A Nekahi részeges megbízottján, Gongl Fajanszon keresztülgázolt a Tókiai Antialkoholista Liga, fél éve egy kortyot nem iszik a szerencsétlen. Egyedül a műanyag tojásokat sikerült beszerezni. Két hónap és jön az éves ellenőrzés Gongl Fajansz úr személyében. Összeült a családi kupaktanács. Az öreg Pistára jutott a fészekszövés titkának megfejtése, ami a családok megromlott viszonyát ismerve tekervényes ügynek látszott, az idős el is nevezte Fészkes Fekete Fene Akciónak. Az ifjú Pista dolga lett Karcsi bácsi és Gongl Fajansz megkörnyékezése Tókiában.

Az öreg Pista félrevonult, fészek helyett terveket szőtt. Jóskáék családjának évek óta volt egy napszámosa, a Kancsura Jani, úgy döntött, hogy őt fogja megkörnyékezni. Janit törzshelyén, a „Jót Ülök Magamért” talponállóban találta meg. Jani kedvenc itala a karófok karófikuma, a pujákum sör. Ennek az italnak az alapja a puja növény. Eddig még nem említettem, hogy a puja alul ugyan gumós, de felül kalászos, nem kis fejtörést okozva a botanikusoknak. A fejtörést szószerint is érthetjük, mert nem egy alkalommal esett egymásnak kalászospárti és gumóspárti tudós kolléga egymás munkaeszközét (fejét) agyabulálva. A lényeg az, hogy a kalász magvából maláta készül, a malátából sört erjesztenek. A lánc végén, a táplálkozási lánc végén egy főemlős, a legfőbb főemlős áll, akit jelen esetben Jani barátunk képvisel. Az okfejtésnek némileg ellentmond Jani nőnemű társának múltheti megállapítása. A teremtés koronája ugyanis a kelleténél többet fogyasztott a seritalból, az asszonyság ugyan főemlőshöz méltóan, eszközt (nyújtófát) használva fogadta hajlékukban: „Nesze te részeg disznó!” Márpedig a disznó nem főemlős. Ma semmi probléma, bár új barátunk egy –két korsóval már lecsúsztatott.

-Jó estét mindenkinek! Szervusz Janikám! -lépett a kocsmába Pista.

-Szervusz arany komám! Rég nem láttalak. Hogy s mint?

-Köszönöm meg vagyok Janikám. Kajófászkodom mostanság. Veled mi a helyzet?

-Megvagyok, minden a régi. Az asszony viaskodik velem állandóan. Képzeld a múltkor nem nézett főemlősnek! Pedig olyan szépen szövögettük az életünket, mint a polimibri madarak a fészküket.

Pista megnyugodott, úgy érezte jó úton halad célja felé. Kért két korsó sört. Hosszas, klasszikus kocsmai beszélgetés kezdődött további pujákum korsók kíséretében. Röpke két óra elteltével Pista elérkezettnek látta az időt valós problémája föltárására.

-Janikám! Van egy polimibri párom, amelyik annyi tojást rakott, hogy púpozva is alig fér a fészekbe. Segítened kellene, szükségem lenne pár pótfészekre! 

-Megegyezhetünk! -felelt Jani.

     Felgyorsultak az események. Rövid alkudozás kezdődött. Pár bruma erre, pár bruma arra, azután kezet rá. Jani anyagköltség címén előleget kért. Kapott is. A két koma megegyezett abban is, hogy az asszonyállat az olyan jószágot, amelyiknek a zsebe tele van brumával biztosan főemlősszámba veszi. Ezt a megállapítást már az áldomás elfogyasztása után tették, önbizalmat gyűjtve a hazatéréshez.

     Ezt a bekezdést nem kell elolvasni, mert egyáltalán nem tisztességes. Jani szinte teljesen ismerte a fészekszövés rejtelmeit, mert sokszor asszisztált Mónika mama titkos ténykedéséhez, de a művelet utolsó fázisába, a krampusz csomó kötésébe az asszonyság nem avatta be. A csomó nélkül pedig nincs fészek. A csomót ugyan Jani nem ismerte, de ismerte a helyet, ahol Mónika mama jelentős készleteket rejtegetett a fészkekből. Csak megfelelő emberre volt szükség, aki „áttelepíti”, az egyébként is bizonytalan eredetű fészkeket Pistáékhoz. Erre alkalmas személy a „Jót Ülök Magamért” c. talponállóban bőven akadt.

A kocsma neve nem a véletlen szüleménye, mert a kocsma tulajdonosi köre és nagyérdemű közönségének jó része hosszabb- rövidebb időt töltött apróbb-cseprőbb ügyek következtében olyan intézmények falai között, ahol rosszul ültek magukért. Szóval a fészekprobléma így fog megoldódni, de a lényeg az, hogy a történetünk folytatódhat.