Ady András: Ezer székely leány napja, 2011 (fotó) |
Írta: Cseke Gábor | |||
2011. július 03. vasárnap, 16:36 | |||
Az első székely népviseletes találkozó 1931-ben volt, Csíksomlyón, Domokos Pál Péter kezdeményezésére. Korabeli megállapítások szerint oly mérvű volt az erdélyi/székelyföldi hagyományromlás, hogy radikális eszközökkel rá kellett ébreszteni a fiatalságot: ne vesse meg ősi értékeit, viseletét, művészetét.
Gyakorlati célul azt tűzték ki, hogy lehetőleg évről évre gyűljön össze ezer olyan székely leány, akire rá lehet bízni a hagyománymentést
Az 1941-ig kihagyásokkal, mesterségesen támasztott akadályokkal néztek szembe a székelyföldi szervezők - nem hiányzott közülük a ferences rend és a szürke nővérek rendje sem -, de igyekeztek tartani a folytonosságot. A valódi folytatásra, a kezdeményezés új tartalommal való feltöltésére 1990 után vállalkoztak a csíkszeredaiak. A nagyszabású, valamennyi székelyföldi település fiatalságát megcélzó találkozóra minden július első szombatján kerül sor. Ilyenkor a Csíkszereda fő terén találkozó, székely viseletbe öltözött, leginkább lovon vagy lovas szekereken érkező csoportok énekelve-táncolva vonulnak fel a csíksomlyói Nyeregbe (a hagyományos pünkösdi búcsú színhelyére), ahol a szabadtéri színpadon bemutatják sajátos népdalaikat, táncaikat, viseletüket s igazi vásári hangulatban hatalmas körtáncban egyesítik szándékaikat.
Végül "csiportképet" készítenek, amelyről aztán le lehet olvasni, hogy együtt volt-e az ezer székely ruhába öltözött lány a szóban forgó rendezvényen. Jó pár éve ez a szám jóval meghaladja az ezret...
Az eseményt mindig rengetegen fotózzák, az ideit különösen, hiszen nyolcvan év telt el az első találkozó megszervezése óta. Pár nappal az esemény előtt Csíkszeredában bemutatták azt a dokumentumfilmet (Régi idők ezer leánya – Ezer Székely Leány Napja 1931–1940 között, Daczó Katalin, Daczó Dénes, Szabó Ádám és T. Bányai Péter alkotása), mely felkutatott sajtó-, fotódokumentumok, személyi emlékek alapján rekonstruálta a kezdeteket, az 1000 székely leány gondolatának alakulását. A filmben megszólaltak azok az egykori leányok, akik részt vettek a kommunizmus előtt mindössze öt kiadást megért rendezvény valamelyikén. Ők beszélnek ünnepről, viseletről és viseletelhagyásról. Szakemberek vélekednek továbbá a népviselet változásairól, szerepéről.
Ady András szubjektív megközelítésű fotóriportja az idei esemény néhány hangulatos pillanatát idézi.
|