| A jövő koldusai |
 |
| Írta: Elekes Ferenc | |||
| 2011. február 13. vasárnap, 10:15 | |||
|
Gyönyörű idők jönnek! Még alszunk néhányat, s ha fölébredünk, gyönyörű időkre ébredünk.
Mondja a rádió, hogy az utcai koldusok is ragyogó jövő elé néznek.
Nem messze, egy déli országban kitalálták, nem helyes, hogy a hajléktalanok, a lépcsőházakban, aluljárókban, hidak alatt élők ott turkáljanak a szemetes kukákban, mindenki szeme láttára. Nem az a nem helyes, hogy a népek szeme láttára turkálnak a szemétben. Az a nem helyes, hogy csóré kézzel turkálnak, s ez káros az egsészségükre. Nem nézhetjük többé, hogy ezek a szerencsétlen emberek egészségtelen módon turkáljanak. Kesztyűt kell adni nekik és turkálásra alkalmas köpenyt, hogy megóvják az egészségüket. A kártékony bacillusoktól. Ha eddig nem tudták megóvni. Mert vannak, akik nem tudták.
Magam is találkoztam olyan turkáló, rongyos emberrel, aki még köhögött is, míg munkáját végezte. És prüsszögött! A múltkor direkt megkérdeztem az egyiktől, miért tetszik prüsszögni turkálás közben? Azt válaszolta, ez egy jó módszer. Nem kell hosszasan kutakodni a szemetes kosárban, az ember egyet prüsszent és a jó ételek fölül elszállnak a fölösleges papírok, meghívók, színes reklámok, amelyek azt hirdetik, hol lehet a legjobban mulatni. És azonnal előtűnnek az eldobott, jó ételek. Csak ki kell szedni őket a szemetes kosarakból.
Mondom neki, nem hallotta, hogy nemsokára befellegzik a prüsszögésnek? Nem hallotta, hogy készülnek a kesztyűk és a turkálásra alkalmas köpenyek? Azt mondja, nem hallotta. Mondom, kár. Nagy kár. Mert jönnek a gyönyörű idők. A jövő koldusai ezután szép, fehér kesztyűt viselnek, vasalt köpenyt és hajukat védő sapkát. Mert egészséges módon szabad turkálni, nem egészségtelen módon. Mint eddig.
-Mondja, nem tudna maga egy kicsit tőlem odább állni? –kérdezte ez a turkáló ember. Mert én, amíg egészséges voltam, a küzdő sportokban voltam otthonos. Volt nekem Saman karate ruhám, volt Kumite, piros és kék övvel és volt bordás, fehér polyom is. Még fölébredhet bennem a küzdés szelleme és magára török, ha tovább festi nekem a koldusok gyönyörű jövőjét. Hallott maga a küzdő sportok kellékeiről, amiket említettem? Mondom, nem hallottam. Na, ha nem hallott, akkor nekem a fehér kesztyűt, s az egészséges köpenyt ne emlegesse. Ne, mert akkorát prüsszentek, hogy maga egyszerűen elröpül innen!
|
