Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly A fekete esernyő Adam Bahdaj: A fekete esernyő 29-30. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 29-30. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) E-mail
2011. január 30. vasárnap, 14:19

Andrea egy szemetes konténer mögé bújva figyelte, amint Angéla és az alezredes kilépnek a bejárati ajtón. Baloghné nem zárta be, sőt a garázsajtót is nyitva hagyta. Ő a járdán maradt, a férfi másfél méterre bement az úttestre, és várakozott. Andrea látta, hogy mozog a szájuk. Öt-hat perc múlva Tamasi felemelte a karját, leintett egy taxit, beültek a hátsó ülésre. Andrea megvárta, amíg a kocsi látótávolságon kívülre kerül, akkor átszaladt az úttesten, bement a Balogh-házba, felsietett a lépcsőn. A dolgozószoba ajtaját nyitva találta. Belépett. Az Angéla által okozott rendetlenség mosolyt fakasztott az arcára. Kiemelte retiküljéből a levelet és a lecsupaszított íróasztal közepére tette. Kisietett a házból. Három sarokkal odébb beszállt egy autóba.
Egy világoskék Ladába.

                                                                     30.                                                                 


Még fehér pára lebegett a folyó fölött, de már világosodott az ég, amikor Jancsi kilépett a sátorból. Nyújtózkodott. Lement a partra, a hűvös vízben megmosta arcát, meztelen felsőtestét. Látta Robi karcsapásait, kicsit irigykedve mosolygott. Robi tudta, hogy korán kelnek, ezért még korábban kezdte edzését. Jancsi visszasietett ébreszteni a két lányt. A szükséges teendők elvégzése után, tizenöt perc múlva mind a négyen melegítőben, tornacipőben közeledtek a parthoz. Jancsi evezett. Miután a partra húzta a csónakot, megnézte a karóráját, s így szólt:
- Két és fél óránk van a gyűlésig, fussunk!
A falu széli kocsmában a néhány vendég barátságosan viszonozta köszönésüket. A kocsmáros a falon lógó táblára mutatva figyelmeztette őket, hogy tizennyolc éven aluliaknak nem szolgál ki szeszesitalt.
- Csak négy kólát kérünk, és egy kis segítséget!
- Ha tudunk, szívesen – kacsintott a falubeliekre a kocsmáros. – Üljetek le, hozom! Poharat is kértek?
Kihozta a kólákat és a poharakat, leült az asztalukhoz.
- Miről van nagyba szó? – kérdezte a kocsmáros, amin a törzsvendégek nevettek, ezért a gyerekek is elmosolyodtak.
- Az a lökött osztályfőnökünk azt találta ki, hogy rendezzünk egy nagy „aki bújt, aki nem” játékot, és azt kérnénk, hogy mondjanak olyan helyet, házikót, vagy egyebet két kilométeres körzetben, ahová el tudnánk rejtőzni.
- Két kilométer? Nem sok az?
- Sporttagozatos az osztály, van sok tájfutónk is.
- Az más! Hát tudok egy-kettőt! – És a törzsvendégekkel együtt összeállított egy listát az itteni és a túlparti szóba jöhető vadász- és erdészházakról, nagyodvú fákról. Jancsi papírt és tollat kért, lerajzoltatta őket.
- Ezt a két szép leányt elbújtatom én, hogy ne kelljen gyalogolniuk! – mondta a kocsmáros, és Csilla combjára tette a kezét.
- Tudja kit… – dühödött fel a lány s egy hatalmas pofont adott neki.
A kocsmáros nevetett. Jancsi fizetett.
- Nagyon köszönjük! Viszontlátásra!
Kimentek. Még hallották a bentiek kommentárjait.
- Ha én azt mondtam volna a tanáromra, hogy lökött, kiverte volna az összes fogamat!
- Elhittétek azt játékról mondott mesét? Keresnek egy olyan helyet, ahol nyugodtan kefélhetnek!
A négy gyerek nevetett ezeken a mondatokon. Futva megtették az út felét, ott megálltak. Jancsi elővette a rajzokat. Közösen kiválasztották az itteni parton a két ideális búvóhelynek látszó házikót, megbeszélték, hogy még ma megkeresik s átvizsgálják őket, és futottak tovább.
Csónakjuk szinte egy időben futott be a tanárokéval.
- Hát ti? – csodálkozott Klári néni. – Hol jártatok ilyen korán?
- Evezgettünk. Tegnap este korán lefeküdtünk.
Kikötötték a két csónakot. Klára félrehívta Jancsit.
- Köszönöm, hogy nem buktattatok le bennünket.
A fiú mormogott valamit, aztán előállt a kéréssel.
- Tanárnő, ha az osztály úgy dönt, hogy maradunk, legyen szíves szabad foglalkozást engedélyezni, helyesebben elrendelni!
- Miért, Jancsikám?
- Valamit el kell intéznünk a környéken.
- Megkérdezhetem, hogy mit?
- Meg, de nem válaszolhatok.
- Jancsikám, nagyon vigyázzatok magatokra! Most menj te is a többiekhez!
Klára elgondolkodva nézett a fiú után.
Az osztály egyöntetűen a maradás mellett szavazott. Klári néni szót kért.
- Lányok, fiúk! Tegnap sok volt az izgalomból, nektek is, nekünk is. Szeretném kipihenni magamat, úgyhogy a mai nap legyen a regenerálódás napja, mindenki azt csinálhatja, amihez kedve van. Persze a szabadság ne legyen szabadosság! Óvatosan a vízen! Még egy: 13 órára mindenki itt legyen ebédelni!
Néhány gyerek sokallta a szabadságot, de a többség lehurrogta őket.
Jancsi, Robi, Csilla és Jutka jól bereggeliztek. Az utolsó pillanatban sikerült Robinak rábeszélni egy társaságot, hogy mielőtt elcsónakáznak messzebbre, vigyék át őket a másik a partra. Három fiú kiszállt, a negyedik kétszerre átfuvarozta a kis csapatot.
- Hová készültök?
- Gombát akarunk szedni.
- Ahhoz minek távcső?
- Hátha látunk állatokat is! Jutka például madarat!
Összeütötték tenyereiket, s a fiú elevezett.
Leültek az út mellett a fűre, s Jancsi elővette a papírlapot. A többiek közelebb hajoltak hozzá.
- Melyikkel kezdjük?
- Maradjunk együtt, vagy páronként más úton menjünk?
- Látjátok, Klári figyel bennünket távcsővel, ne idegeskedjen, menjünk együtt! – Jancsi alaposabban megnézte a térképet. – Arra!
Elindultak azon az úton, amelyiken tegnapelőtt a fekete Opel vitte terhét.
 

 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 442 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs