halajlalajlajvilág
halajlaj úgy fáj!
halajlalajlaj a gitár
a szivembe tép lájláj

hova megy az idő
a lábunk nyomán a fű majd kinő
beesik az eső
a fejem fölött nincs már tető
a kertembe a gaz már benő,
magam vagyok az én szeretőm
a nagyvilágban kóborol

kilukad a cipőm.
ronggyá szakad az ócska idő
a könnyem fojt
hol az a szeretőm
aki után a bánat megöl
hát útra kelek áztat az eső
hiába minden az én szeretőm
 a nagyvilágban kóborol

halajlalajlaj világ
halajlaj úgy fáj
de kinyílik újra a virág
halajlalalájlájláj