Ádám Jancsi bement a sátrába. A zseblámpáját úgy helyezte le a hálózsákra, hogy megvilágítsa a nagy, barna táskát. Levetette átázott pólóját, rövidnadrágját, gatyáját, és kiakasztotta őket a sátorzsinórra, aztán száraz ruhákat keresett. Amikor végzett, kikapcsolta a lámpát, bebújt a hálózsákba, de nem cipzározta be. Izgett-mozgott. Végül nem bírt magával, felült, az alvó arcába világított, és rázni kezdte Laczkó Robi vállát. Ismert lakótársa természetét, ezért a tenyerét annak szájára nyomta, amíg Robi szemei ki nem tisztultak. Ekkor a másik keze mutatóujját saját szája elé emelve csendre figyelmeztette. Befejező mozdulatként szabaddá tette Robi száját s azonnal suttogni kezdett.

- Balogh Gergő elveszett! – Robi azonnal felébredt. Felült. – Egyedül te voltál jóban vele az osztályban. Keressük meg! Tudod, hogy milyen rosszul áll a szénám ebben az iskolában, ha mi találnánk meg élve vagy halva… – Robinak tágra nyílt a szeme. – Mit bámulsz? Lehet, hogy belefulladt a vízbe. Szóval, ha mi találjuk meg, mert egyedül nem tudom, rendbe jönne minden. Arról nem is beszélve, hogy Balogh apja kibaszottul gazdag! Érted?

- Jó srác Gergő. Kétszer-háromszor voltam náluk, ő meg nálunk. Zenét hallhattunk. Mit akarsz csinálni?

- Gondoltam, veled… – Robi igenelt a fejével. – Először azt kell megtudnunk, hogy mit tudnak a tanárok! Hű, láttam köztük egy bombázót bikiniben! Biztosan új!

- Szóval?

- Át kell mennünk az ő szigetükre.

- Most?

- Most! Nem kínlódhatunk, mert a végén…

Nyílt a sátor ajtaja. Mezítlábasan, dzsekijét a hálóingje fölött összehúzva, álmos szemekkel, kócosan Bereczki Csilla jelent meg. A fiúk elhallgattak. A lány a lábát a térde alatt összekulcsolva leült melléjük. Ásítva kérdezte:

- Ti se tudtok aludni? Szokatlan az új hely. Hiába vagyok fáradt, csak forgolódtam a zsákomban. Észrevettem, hogy nálatok világosság van, átjöttem. Nem baj?

Jancsi gyorsan lekapcsolta a zseblámpát. A hold és a csillagok adtak elég fényt. A két fiú hümmögése, krákogása jelezte, hogy mindkettő a másikra vár. Jancsi kezdte a beszédet.

- Tudsz titkot tartani?

- Hát persze! Mi a baj?

- Eltűnt Balogh Gergő.

- Nem is tudtam, hogy ennyire szereted!

- Nem arról van szó.

- Klári néni tudja már?

- Tudja. – Jancsi röviden elmesélte a lánynak a történteket és a tervüket.

- Én is veletek megyek.

Jancsi és Robi átgondolta. Ugyanarra a következtetésre jutottak.

- Ha nagyon akarsz, de óvatosnak kell lennünk!

- Ez természetes! Hogy megyünk át?

- Csónakkal.

- A lánc meg az evezők nagy zajt csapnak.

- Akkor úszunk.

- A sátorban van a fürdőruhám. Mire megtalálom, felébred Jutka! Szegény, így sem tudott sokáig elaludni, várta Gergőt.

- Szerelmes belé? – nyitotta tágra a szemét Jancsi.

- Nem tőlem tudjátok!

- Adjak egy gatyát? – kajánkodott Robi.

- Nagyon vicces vagy! A hálóingem alatt nincs semmi, otthon meztelenül szoktam aludni.

- Mi is a házszámotok?

- Ússzál meztelenül! Úgyse lát senki!

- Ha ti is levetitek a gatyátokat, akkor benne vagyok.

A két fiú egymásra nézett.

- Mit szégyenlősködtök? Van két öcsém, láttam már meztelen férfit!

- Nekem meg van egy nővérem! Csak egy évvel idősebb nálam. Láttam már meztelen nőt!

- Én meg láttam már pornófilmet! Ne szarakodjunk, telik az idő! Most beszéljünk meg mindent, mert a víz jól vezeti a hangot!

Megbeszélték, levetkőztek, átúsztak a szigetre. Lehajolva közelítették meg a tanárok sátrait. Az egyikből gyenge fény szűrődött ki. Némán a sátorlaphoz nyomták füleiket. A két fiú nyeldekelni kezdett, Csilla a szájára tette a tenyerét, hogy vihogása ne hallatsszon. Robi felemelkedett, óvatosan bekukucskált az ablakon. A kezét az ágyéka elé tette, leguggolt. Jancsi is benézett. Aztán Csilla is. Még egy ideig ott guggoltak a sátor mellett. Néhány perccel később élesebb fény világította be az egész sátrat, gyorsan lehasaltak. Látták, ahogy Klári néni átlépked saját sátrába, hallották Tamás, András és Demeter vidám élcelődéseit, aztán kialudt a fény, elcsendesedtek a tanár urak. Visszaúsztak.

- Kellett nekem pornófilmet emlegetni!

- Azért nem volt rossz!

- Elképzelni sem tudtam Klári néniről, hogy… – mondta maga elé nézve Csilla, és a hátára terítette dzsekijét.

- Mást tudtunk meg, mint amit akartunk!

Hajnalban Robi kiment pisilni a sátraktól kicsit távolabb. Összeragadó szemhéjai között homályosan látta, hogy egy csónak szeli át a folyót. Nem tulajdonított jelentőséget neki. Hat órára, amikor kissé kábultan megkezdte leúszni a minden napra kötelező távot, el is felejtette.